A tatai lóversenyek története

Ez a blog a hajdani tatai lóversenypályának és lóversnyzésnek állít emléket.

Friss topikok

Linkblog

Archívum

Lóversenyek Tatán

2008.06.18. 14:43 | nemzetor | Szólj hozzá!

Lovasélet Tatán
 
Tata és Tóváros mezővárosok életében a XIX. század vége hihetetlen fellendülést hozott.A Zsigmond király alatti fénykort és a XVIII. század újjáépítő lendületét hasonlíthatjuk ahhoz a virágkorhoz amely az 1867-es kiegyezés után köszöntött városunkra. A virágzás hátterében Tata urának, Eszterházy Miklós grófnak kezdeményezése állt: Miklós gróf, a sportember a lovasélet révén kívánta a várost fejleszteni. Az 1867-től rendszeresen megrendezett lófuttatásoknak köszönhetően a korszak társasági életének központjába került Tata. Az augusztusi tatai derbyk a budapesti és a bécsi versenyek mellé sorakoztak fel. Az itt felállított tréningtelepeken a magyar és osztrák arisztokraták versenylovait idomították, e téren szintén országos hírre tett szert a város.
Széchenyi István tapasztalatait felhasználva buzdította magyar urakat a kultúrált társasági élet és szórakozás e formájának követésére: A lósport csak a kiegyezés után indult virágzásnak Magyarországon, s hamarosan a kor legdivatosabb sportága lett. Eszterházy Miklós gróf, a bécsi udvar kedvence, híres sportman volt, aki a Magyar Atlétikai Clubot és a bécsi Jockey Clubot létrehozta, a gödöllői királyi falkavadászok mastere volt, de Tata versenypályái mellett ő alapította a pesti Tattersaalt is. Tatai versenyistállója egyike volt a leghíresebbeknek, s a kék-sárga dressz(a grófi színek) nem egy ízben hoztak győzelmet.
Hogy milyen mértékben alakította át a városképet a lovasélet, azt szemléletesen mutatja Háry Gyula Tata térképét ábrázoló vízfestménye. A mai kertváros helyén kiterjedt versenypályákat láthatunk, de tudjuk azt is, hogy a városka élete is megváltozott. A tóvároskerti vasúti megálló kifejezetten a derbykre érkező vendégek érdekében létesült, a lóversenypályák közvetlen közelében (sőt a versenyekre különvonatok is jöttek), de ez utat nyitott a település további fejlődésének is. A gróf vendégei szórakoztatására építette fel a kastélyszínházat a grófi kastély előtti téren, ahol vendégei voltak arisztokrata barátai, de azok a művészek is például, akik a versenylovakat,vadászatokat lefestették.
A gróf az 1880-as évtizedben angol idomárokkal vette fel a kapcsolatot, akik aztán le is telepedtek Tatán, és a tréningtelep 1922-es bezárásáig sikeres és nem egyszer világhírű versenylovak kerültek ki a kezük alól. Valóságos angol kolónia működött itt, több család lakott a városban, például Henry Milne tréner, aki a Tokyo, a híres telivér idomárja volt, Üchtritz báró istállójának trénere. 1899-ben a kontinensen elsőként itt használták a startgépet, amelyet egy ausztrál szabadalom után Amerikában már használtak. A tatai istállónak hoztak dicsőséget azok a lovak is, amelyek a Ben Hur 1927-es némafilm változatában a kocsiverseny jelenetében szerepeltek.
 
 
 
 

 

 

 

 

 

A weboldalt készítette: Balog Tamás

 

süti beállítások módosítása